Az ureter az a cső, amely vizeletet juttat a veséből a hólyagba. A hasi-kismedencei zsigeri régióban helyezkedik el, vagyis a hátsó belső hátsó részen (falként), megosztva a helyet a hasnyálmiriggyel, a máj egy részével és természetesen a gerincvel. Ennek a csőnek nagyon érdekes tulajdonságai vannak, mivel képes a vizeletáramlás, vagyis a záróizom szabályozására.
Az ureter etimológiailag a görög „οὐρητήρ” szóból származik, belső testének az a tulajdonsága, hogy nyálkás, hogy garantálja a folyadék és a vesékben képződő vegyületek hatékony szállítását. Amikor ez a szerv meszesedést termel, amelyek meszes elemek, további kenésre van szükség ahhoz, hogy ezek áthaladjanak a csatornán, ezek nem blokkolódnak és károsíthatják a csatornát.
Az ureter alapösszetétele rugalmas izmokból áll, amelyek különböző szálakból álló rétegekbe fonódnak össze, amelyek lehetővé teszik a záróizom ellenőrzését, az izomrétegek a vese és a hólyag teljes útját lefedik.
A húgycső meghibásodása nagyon homályos, mindezt leginkább a páciens anatómiájának változása vagy a vesék szövődménye befolyásolja, ahonnan az ureteren áthaladó termék származik. A "Retroperitonealis fibrózis" nevű betegség olyan daganatokat hoz létre, amelyek méretük és alakjuk felhalmozódásával eltérhetnek az uretertől, amíg az a szövetek falához nem nyomódik, és elzárja az átjárást. A fent említett vesekövek, amelyek nagy méretűek, az ureter izomszövetének repedését okozhatják.
