A szóváltozatnak jelentése különböző lehet, attól függően, hogy hol használjuk. A változat megjelenítheti a megjelenítés különféle módjait. Például: "egy zenei csoport különböző zenei változatokkal előadta a témát, hogy a producer eldönthesse, melyik a legmegfelelőbb a nyilvánosság számára."
A nyelvészet területén a szóváltozat a természetes nyelv sajátos formáját képviseli, amelynek jellemzőit egy bizonyos, egymással rokon populáció, társadalmi vagy földrajzi kapcsolatok használják. Ezért egy nyelvi változat az ugyanazon nyelv által elfogadott különböző formák, attól függően, hogy a beszélő hol él (ezt a változatot dialektusnak hívják), kortól és társadalmi csoporttól, amelyhez tartoznak.
A variációk társíthatók a szavak intonációjához, szókincséhez és kiejtéséhez. Általában egyértelműbb a nyilvános beszédben, mint az írásban, így ha valaki beszédet hallgat, könnyen feltételezhető, hogy melyik régióból származik. Például, ha az országból vagy a városból származik, ha gyermek, felnőtt vagy idős ember, és az iskolai végzettsége is.
A nyelvi változatokon belül különböző tipológiák vannak, amelyek földrajz, nyelvi evolúció vagy szociolingvisztikai tényezők szerint megkülönböztethetők. Néhány közülük:
Diatópiás vagy földrajzi változatok: ezek abban mutatkoznak meg, hogy ugyanazt a nyelvet másként beszélik, az egyik régió és a másik közötti távolság miatt. Például: Amerikában "gyufát" mondanak arra a tárgyra, amelyet Spanyolországban gyufának hívnak. Ezek a módosítások az úgynevezett dialektus. Ezért gyakori, hogy a spanyol nyelvnek két változata van: a Spanyolországban beszélt spanyol és a Latin-Amerikában beszélt spanyol.
Diakronikus változatok: nyelvi változással társul, amikor összehasonlításokat végeznek a különböző korszakok szövegei között. Ezért meg lehet különböztetni az ókori és a modern spanyol nyelveket.
Társadalmi változatok: a tanulmányi szinthez, a társadalmi osztályhoz, a szakmához és az életkorhoz kapcsolódik.
Helyzetváltozatok: a beszédmóddal vannak összefüggésben, kezdve attól a kontextustól, ahol a beszélő tartózkodik, a baráti partin való beszéd módja nem ugyanaz, mint a főnökkel való találkozáskor.
