Mi az a jin és a jang? »Meghatározása és jelentése

Anonim

A yin és a yang a taoizmus (filozófiai életrendszer) két fogalma, amelyek arra a kettősségre vonatkoznak, amelyet ez a filozófia adott mindennek, ami létezik az univerzumban. Ezek a fogalmak leírják a mindennemű két antagonista és kiegészítő alapvető energiát.

A Yin a női elvet, a passzivitást, a földet, az abszorpciót és a sötétséget képviseli. Míg Yang a férfias elvet, a fényt, a behatolást és az aktivitást szimbolizálja. Ezen elmélet szerint minden lénynek, tárgynak és gondolatnak van kiegészítése, amelyen túlélésük függ, és amely ugyanúgy elmerül önmagában; ami azt jelenti, hogy semmi sem létezik tiszta állapotában, még kevésbé abszolút nyugalomban, hanem állandó átalakulásban.

A Yin és Yang a következő elveken alapul:

Ezek ellentétek; mivel az életben mindennek megvan az ellentéte, még akkor is, ha nem abszolút, hanem inkább relatív. Például a nyár ellentétes a téllel, azonban egy téli napon meleg lehet és fordítva.

Az egymásrautaltság soha nem létezhet a másik nélkül. Például a nap nem létezne éjszaka nélkül.

Fogyasztják és generálják egymást; a yin és a yang egyaránt képes dinamikus egyensúly megteremtésére, vagyis amikor az egyik növekszik, a másik csökken. Az egyensúlyhiány azonban valami körülmény, mivel amikor a kettő közül az egyik túlzottan növekszik, a másik koncentrációra kényszerül, ami végül átalakulást okoz.

Átalakulhatnak ellentéteikké; a nap éjszakára, a hideg melegre fordulhat.

Mint már említettük, a kínai taoizmus ezen szimbólumai mindazon kettősséget mutatják, ami az univerzumban létezik, ahol minden tárgy vagy körülmény összefügg ezzel a kettősséggel. A feng shui filozófiája az egyensúly megtalálásával foglalkozik a jólét és a vagyon megszerzéséhez.

A Yint és a Yang-ot gyakran a " taiji diagram" néven ismert szimbólum képviseli. Ez az ábrakör két részre oszlik: az egyik oldala fekete színű, a jint szimbolizáló fehér pötty, az oldala fehér, a Yangot képviselő fekete pont. A két részt elválasztó vonal nem egyenes, hanem ívelt; szimbolizálja a dinamikus egyensúlyt mindkét kifejezés és azok állandó átalakulása között. A különböző színű pontok jelzik az egyes koncepciók jelenlétét a másikban.